Innovatív gyógyszereink, tudjuk e milyen érték egy gyógyszer?
Tegyük szívünkre a kezünket, és valljuk meg őszintén: nem tudjuk, de legalábbis nem pontosan tudjuk. Ítéletünket sok minden, sok mindenki, sokféleképpen befolyásolja: így az ára (amit sokféleképpen szabályoznak), szomszédaink, barátaink, a gyógyszerrel szerzett objektív és szubjektív tapasztalataink, és nemritkán előítéleteink.
Kiadványunknak, amely már egy elindított sorozat má¬sodik tagja, elsôdleges célja, hogy bemutassa azokat a tényeket, melyekrôl ma már sokszor elfelejtkezünk, melyek egyértelmûen bizonyítják, hogy a mindig újat kereső gyógyszerkutatás milyen nagyszerû eredményeket ért el az elmúlt száz évben. Ezen eredmények gyümölcseit, azaz a gyógyszereket az orvos naponta alkalmazza betegei gyógyulása érdekében, és talán sokszor maga sem gondol arra, hogy a rendelt tablettában, injekciós ampullában lévô kis mennyiségû fehér por mennyi munka, tudás, hatalmas technikai felkészültség és természetesen pénz árán született meg.
Jelen összefoglalónkban az orvoslás hat különböző témakörét érintjük. A fájdalom csillapítása ősidők óta az orvos egyik legfontosabb, legnemesebb feladata. Az új fájdalomcsillapítók megváltoztatták az errôl a kérdéskörről vallott nézeteinket is. Ma már nem elégedhetünk meg azzal, ha a fájdalmat akkor kezdjük csillapítani, amikor az jelentkezik, hanem mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fájdalom fellé¬pését megelôzzük.
Néhány évtizede még rettegett betegség volt a vérzékenység, orvosi nevén hemofília. Ugyanígy féltünk azonban a fokozott véralvadástól, illetôleg annak súlyos következményétôl, a trombózistól. Még néhány évtizeddel ezelôtt is gyakorlatilag kezelhetetlen volt a fehérvérsejtképzés rosszindulatú folyamata.
Szólnunk kell röviden a tüdôgyógyászatban elért gyógyszeres kezelés eredményeirôl is. Természetesen az elôrehaladás nem egyenletes még egyetlen szerv: a tüdő, illetőleg a légutak betegségeinek kezelhetőségében sem. Így a tüdőasztma kezelése, sőt a tünetek kialakulásának megelőzése ma már reális cél, míg a tüdôtágulás vagy az idült hörghurut befolyásolása jelenleg még nehezebb feladat. Az előrehaladás ezen a téren is tagadhatatlan.
Az elmúlt évtizedekben még ismert karakter volt a zsebében alkáliás porokat hordó, az élet örömeit nem ismerő, rosszkedvű, „savanyú" embertársunk, akinek gyomorsavtúltengése számos panaszt okozott, nemritkán gyomorfekélyt, akár átfúródást is. Megoldást végül is az e téren folytatott alapkutatás eredményei hoztak, s ma már egyre ritkábban fordul elő, hogy ilyen panaszok miatt műtéti beavatkozásra kerül sor.
Szólnunk kell természetesen a betegségmegelôzésben rendkívül fontos szerepet játszó védőoltásokról, a vírusok okozta fertőzések elleni vakcinákról. A fejlődés ezen a területen is óriási, amit az előállítás technikájában végbement alapvető változások tesznek lehetővé.
A korszerű hormonális fogamzásgátló készítmények megjelenésével lehetővé vált a családtervezés, megoldást találtunk a nem kívánt másállapot megelőzésének igényére. Az örömszerzést nem zavarja a párkapcsolatokban a nem kívánt teherbeesés veszélye. A hormonális fogamzásgátlók rendszeres, „fegyelmezett" alkalmazásával erőteljesebben csökkenthető volna a nem kívánatos, nemritkán szövődménnyel járó mővi abortuszok száma is.
Bátran állíthatjuk, hogy a gyógyszerkutatás a 21. század elején egészen új, forradalmi változások előtt áll. Elképzelhető, hogy az egyre sikeresebb genetikai kutatások eredményeit a gyógyszeripar fel fogja használni mind a betegségek megelőzésében, mind a gyógyításban. Várható, hogy a még sok esetben csak tüneti javulást hozó gyógyszerek helyett olyan készítmények kerülnek forgalomba, amelyekkel a betegség tökéletesen meggyógyítható, vagy megelôzhető. Továbbá a talán már nem is olyan távoli jövőben az orvosok a betegeik genetikai adottságait figyelembe véve, számukra „testreszabott" gyógyszeres kezelést tudnak biztosítani.
Prof. dr. Borvendég János