4. FEJEZET - A KÓDEX rendelkezései

1. PARAGRAFUS - Forgalombahozatali engedély

1. Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszerről reklám nem tehető közzé.
2. A hirdetés/promóció során megjelenő valamennyi információnak összhangban kell lennie az alkalmazási előírásban ismertetett terméktulajdonságokkal, és azok csak a jóváhagyott javallatokkal lehetnek kapcsolatosak.
3. Független szakmai-tudományos konferencián lehetőség van a gyógyszerkutatással kapcsolatos, új tudományos információk átadására amennyiben az információ-átadás hatályos jogszabály alapján nem minősül promóciónak.

2. PARAGRAFUS - Átadandó információ

1. A részletes és kiegyensúlyozott információ átadása érdekében minden, az Egészségügyi Szakembereknek átadott promóciós anyagnak és e Szakembereknek szóló minden hirdetésnek tisztán és olvasható módon tartalmaznia kell legalább az alábbi információkat:

• a gyógyszer védjegyzett neve, gyógyszerformája, hatóanyaga (nemzetközi szabadnév) és hatóanyag-tartalma;
• (OGYI által jóváhagyott) javallata(i);
• adagolása és az alkalmazás módja;
• ellenjavallatai;
• legfontosabb mellékhatások;
• figyelmeztető szöveg: "Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását!";
• az alkalmazási előírás dátuma;
• a forgalombahozatali engedély jogosultjának a magyarországi képviselőjének neve és elérhetősége, ahol a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatosan további információ kapható;
• a nyomtatott anyag belső azonosító kódja.

2. A gyógyszerek kiadhatóságára, árára, a társadalombiztosítási támogatás összegére, valamint a térítési díjra vonatkozó, kötelezően átadandó információ tekintetében a hatályos jogszabályok az irányadók.

3. Emlékeztető reklám esetén, amikor az ismertető anyagon csak a gyógyszer és/vagy a Vállalat neve, illetve védjegye/azonosító szimbóluma (logoja) szerepel a fent felsorolt információkat nem kell rendelkezésre bocsátani. Az emlékeztető reklámon a gyógyszer logoja nem tartalmazhat a gyógyszer alkalmazási előírásában a gyógyszer megnevezésének, minőségi és mennyiségi összetételének vagy gyógyszerformájának leírásában nem szereplő információkat.

3. PARAGRAFUS - Promóciós információ és annak alátámasztása

1. A gyógyszerekre vonatkozó promóciós információknak és dokumentációknak pontosnak, kiegyensúlyozottnak, tisztességesnek, tárgyilagosnak kell lenniük, és azokat olyan részletességgel kell megjelentetni, hogy az információt megkapó Egészségügyi Szakember az illető gyógyszer terápiás értékéről képes legyen saját véleményét kialakítani. Az információnak a tudományos bizonyítékok naprakész értékelésére kell alapulnia, és azt megfelelően kell tükröznie. Az átadott információ nem lehet félrevezető, sem a valóság torzításával, sem nem megfelelő hangsúlyozással, sem elhallgatással, sem más módon.
2. A promóciós állítások alátámasztására szolgáló szakirodalmat az Egészségügyi Szakemberek, a versenytársak vagy az illetékes hatóságok kérésére késedelem nélkül - de legkésőbb 10 munkanapon belül - rendelkezésre kell bocsátani. Alátámasztásul kizárólag a szakirodalomban közlésre került tudományos eredmények használhatóak, minimális feltételként beleértve a hazai vagy nemzetközi konferenciákon elhangzott előadások vagy bemutatott poszterek írásban megjelent absztraktjait. Az alkalmazási előírásban foglaltakkal kapcsolatban további alátámasztásra nincs szükség.
3. A promóciónak az ésszerű gyógyszeralkalmazást kell elősegítenie, a gyógyszer tulajdonságainak tárgyilagos, nem túlzó bemutatásával. A promóció nem sugallhatja azt, hogy a gyógyszernek valamilyen speciális érdeme, tulajdonsága, képessége van, csak ha ez kellően megalapozott. Az egyedülálló, kiemelkedő jelzők csak egyértelműen bizonyított esetben használhatók.
4. Összehasonlító reklám esetén az összehasonlítás alapjául szolgáló gyógyszerről szóló állítás(ok)nak is objektívnek kell lenni(ük). Az összehasonlításnak relevánsnak kell lennie, csak valóban egymással összevethető dolgokat szabad összehasonlítani.

• az összehasonlítás nem lehet félrevezető;
• a versenytárs termékének hitelét rontani tilos;
• a versenytárs termékének, védjegyének hírnevével tisztességtelen előny szerzése tilos;
• más Vállalat promóciós anyagát még szolgai másolatban sem szabad közzétenni, illetve azt sajátként közölni.
• A promóciós anyagban szereplő ár-összehasonlítás is gyógyszerreklámnak minősül, ezért azt csak konkrét adatokkal és a forrásra való pontos hivatkozással lehet megtenni.

5. In vitro, állatkísérletes, illetve egészséges önkénteseken nyert adatokat oly módon kell megjelentetni, hogy eredetüket és jelentőségüket illetően az ne lehessen félrevezető. Ezekből az adatokból klinikai következtetéseket csak akkor lehet levonni, ha adatok bizonyítják azok relevanciáját és jelentőségét.

6. A promóció során tilos olyan különbséget tenni originális és generikus gyógyszerek között, amely szakmailag nincs megfelelően alátámasztva, illetve amely egy készítmény originális vagy generikus voltát a gyógyszer speciális érdemeként, értékeként vagy előnyeként, illetve hátrányaként, hiányosságaként vagy kockázataként tünteti fel.
7. Amikor a promóció publikált vizsgálat(ok)ra utal, a hivatkozásokat egyértelműen kell feltüntetni. Ilyen hivatkozások szintén csak az alkalmazási előírással összhangban tehetők (ld. 1.2).
8. Az anyag teljes megjelenítésének követnie kell az alábbi elveket, beleértve a megjelent publikációkból vett grafikonokat, ábrákat, fotókat, táblázatokat:

• pontosan meg kell adnia a forrást;
• híven kell tükröznie az eredeti információt - kivéve, ha törvényes vagy etikai okokból van szükség adaptációra, módosításra, mely esetben annak tényét jelölni kell;
• különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az ábrázolás ne okozhasson félreértést a gyógyszer alkalmazása tekintetében (pl. adható-e gyerekeknek), illetve ne legyen félrevezető, pl. részleges vagy statisztikailag irreleváns információ, vagy szokatlan léptékek megjelenítésével.

9. Túlzó, általánosító állításokat nem szabad tenni. A közép- és felsőfok csak konkrét, és megfelelően alátámasztott tények leírására használható.

10. A "biztonság(os)" kifejezést, illetve annak származékait csak jelentésének pontos meghatározásával lehet használni (pl. "plazmakoncentrációja veseelégtelenségben sem emelkedik"), hivatkozva a megfelelő forrásra, és kerülve a túlzó általánosításokat (pl. "bizonyított biztonság").
11. Az "új" megnevezést csak a gyógyszernek a hazai piacra való bevezetésétől, azaz magyarországi kereskedelmi forgalomba kerülésétől számított egy évig szabad használni.
12. Tilos annak állítása, hogy a gyógyszernek nincsenek mellékhatásai, toxikus veszélyei, vagy nem okoz hozzászokást.
13. A laikus közönségnek (betegeknek, illetve fogyasztóknak) szóló reklám (hirdetés) nem tartalmazhat olyan összehasonlítást, állítást, utalást vagy kifejezést, amely:

• az orvosi vizsgálat, kezelés vagy műtéti beavatkozás szükségtelenségére vagy mellőzhetőségére hivatkozik;
• a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét kelti;
• gyógyszert kozmetikumként vagy élelmiszerként tüntet fel;
• a gyógyszer hatásosságát és biztonságos használatát annak természetes eredetére vezeti vissza;
• kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet;
• betegség vagy sérülés hatására bekövetkező változást, illetve a gyógyszer által az emberi szervezetre vagy annak valamely részére gyakorolt hatást, félelemérzetet keltve, vagy a valóságtól eltérő módon mutat be;
• tudósok, Egészségügyi Szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza;
• annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer alkalmazása nélkül az emberi egészség károsul; és
• a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyére hivatkozik.

4. PARAGRAFUS - Idézetek alkalmazása

1. Tudományos közleményekből vett idézeteket a promóciós anyagoknak híven kell visszaadnia, és pontosan fel kell tüntetnie annak megjelenési helyét, forrását. Amennyiben valamilyen etikai vagy törvényességi okból az idézetet adaptálni, módosítani kell, annak tényét fel kell tüntetni.

5. PARAGRAFUS - A promóció elfogadhatósága

1. A Vállalatoknak ragaszkodniuk kell a legmagasabb etikai normákhoz. A promóció:

a) semmilyen körülmények között nem hozhat szégyent a gyógyszeriparra és nem veszélyeztetheti a Vállalatokba vetett bizalmat;

b) figyelembe veszi a gyógyszer speciális természetét és a promóció címzettjének szakmaiságát;

c) a reklám és az ismertetés szövegének szabatosnak kell lennie és meg kell felelnie a magyar, illetve a használt egyéb nyelv és helyesírás, valamint a helyes stílus szabályainak;

d) a betegek, illetve fogyasztók számára készült reklámoknak és hirdetéseknek közérthetőnek kell lenniük;

e) minden reklámtevékenységnél az ésszerű önkorlátozásnak, mértéktartásnak kell érvényesülnie, figyelembe véve az esztétikai közízlést.

6. PARAGRAFUS - A promóció címzettjei

1. Szakmai promóció csak azok felé irányulhat, akik estében joggal feltételezhető az adott információ iránti igény, illetve érdeklődés.
2. A promóció címzettjeiről nyivántartást csak az adatvédelmi jogszabályok teljeskörű betartásával szabad vezetni. A nyilvántartásokat, címlistákat naprakész állapotban kell tartani.
3. Telefax-ok, e-mail-ek, SMS-ek, automatizált telefonos hívásrendszerek és egyéb elektronikus kommunikációs módszerek promóciós célú alkalmazása tilos, kivéve a címzett előzetes írásbeli hozzájárulásával, illetve kifejezett kérésére, továbbá az adatvédelmi rendelkezések betartásával.

7. PARAGRAFUS - A transzparens promóció

1. A promóciós anyagnak annak valódi természetét nem szabad elrejtenie.  
   A reklámot csak a reklámjelleg felismerhető feltüntetésével és a környezetétől elkülönítve szabad közzétenni. A semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklám (burkolt reklám) tilos. A reklámból, hirdetésből világosan ki kell tűnnie annak, hogy gyógyszerreklámról van szó.
2. A promóció nem álcázható tudományos kutatás, klinikai értékelés, piackutatás vagy más, nem promóciós célú adatgyűjtések, vizsgálatok formájában. Ilyen jellegű tevékenységet a hatályos jogszabályok alapján és a 14. paragrafusban leírtak szerint lehet végezni.
3. Ha egy Vállalat promóciós anyagát valamely folyóiratban megjelenteti, ügyelni kell arra, hogy az ne keltse független szakmai vagy tudományos közlemény vagy szerkesztőségi vélemény látszatát.
4. Valamely Vállalat által támogatott, adott gyógyszerekkel és azok alkalmazásával kapcsolatos információ megjelentetésekor - függetlenül attól, hogy az információ promóciós természetű-e vagy sem -, a szponzoráció tényét, és a szponzor személyét is fel kell tüntetni.
5. Gyári készítmény nevét tartalmazó, előre elkészített, nyomtatott, illetve bélyegzővel vagy egyéb módon sokszorosított orvosi rendelvény, vagy az orvosi rendelvényhez összetéveszthetőségig hasonló promóciós anyag alkalmazása a promóciós gyakorlatban tilos. Társadalombiztosítási támogatással rendelhető, vagy kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszerkészítmények esetében a készítmény nevét tartalmazó, előre elkészített, nyomtatott, illetve bélyegzővel vagy más módon sokszorosított egyéb formanyomtatványokat (pl. beutalókat, javaslati tömböket, stb.) sem szabad a promóciós gyakorlatban alkalmazni.

8. PARAGRAFUS - Laikusoknak szóló hirdetések

1. A gyógyszer nevét vagy a gyógyszert azonosító utalást tartalmazó bármely nyilvános tájékoztatás reklámnak minősül. Nem tekinthetők reklámnak az emberi egészséggel vagy betegséggel kapcsolatos közlések, információk, feltéve, hogy azok közvetett módon sem utalnak megnevezett vagy beazonosítható gyógyszerre.
2. A laikus (nem orvos-szakmai) nagyközönségnek tilos az alábbi gyógyszereket hirdetni, reklámozni:

a.) vényköteles gyógyszereket;

b.) társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereket;

c.) hatályos magyar jogszabály által fokozottan ellenőrzött szernek (kábítószerek és pszichotróp anyagok) minősített gyógyszereket;

d.) jogszabály által tiltott egyéb szereket.

Ez a tiltás nem vonatkozik a gyógyszeripar által szervezett, és a hivatalos hatóságok által engedélyezett vakcinációs kampányokra.

3. A laikus közönség egyes tagjaitól személyes egészségükre vonatkozó kérdésekben az illetőt a megfelelő Egészségügyi Szakemberhez kell irányítani.
4. Vényköteles gyógyszerekről betegtájékoztató kiadványok és oktatási anyagok kizárólag olyan betegnek adhatók, akinek Egészségügyi Szakember előzetesen az adott gyógyszert rendelte. A tájékoztató nem lehet reklám jellegű, annak tartalma a gyógyszer hivatalos betegtájékoztatójával legnagyobb összhangban kell legyen, és célja a betegségről szóló ismeretek és gyógyszerszedési tanácsok átadása, a beteg együttműködésének javítása kell legyen.
5. A Vállalat felelőssége, hogy ezen kiadványok a gyógyszert rendelő orvoson keresztül, kizárólag az adott gyógyszert szedő betegekhez jussanak el. A vényköteles gyógyszer nevét vagy a gyógyszert azonosító utalást tartalmazó anyagok tiltott gyógyszerreklámnak minősülnek, ha az adott gyógyszert nem szedő betegekhez kerülnek.
6. Az ilyen kiadványokon jól látható helyen és betűméretben fel kell tüntetni az alábbi figyelmeztetést: "Az orvos figyelmébe: Ezen információs anyag csak azon betegeknek adható át, akiknek kezelőorvosa ..................... gyógyszert rendelt!"

9. PARAGRAFUS - Rendezvények és üzleti vendéglátás

1. A Rendezvények csak olyan helyen kerülhetnek megrendezésre, amely összhangban van a Rendezvény fő célkitűzésével. A helyszín kiválasztásánál kerülni kell a szórakozóhelyeiről híres, vagy a Rendezvény fő célkitűzésével össze nem egyeztethető módon különleges élményt nyújtó, extravagáns helyszíneket.
2. A Vállalat Magyarországon kívüli helyszínen nem szervez, és nem támogat Rendezvényt, kivéve:

• ha a résztvevők jelentős része külföldi, és szakmailag, illetve logisztikailag indokolható a rendezvény külföldi megrendezése, vagy;
• ha a rendezvény tárgyát képező vagy céljához kapcsolódó szükséges erőforrások vagy szakértelem helyhezkötöttsége alapján logisztikailag indokolható a rendezvény külföldi megrendezése, vagy;
• ha a vállalat egy külföldön megrendezett, független, szakmai-tudományos rendezvény meghívott magyar résztvevői számára a rendezvény külföldi helyszínén, a rendezvényhez kapcsolódó, kiegészítő, szakmai/tudományos rendezvényt szervez, amely azonban nem szolgáltathat alkalmat a kinntartózkodás indokolt időtartamának meghosszabbításához.

3. A Rendezvényen történő részvételre nyújtott támogatás kizárólag az utazásra, a Rendezvény időtartama alatti étkezésekre, szállásra, valamint a regisztrációs költségekre szorítkozik. A Rendezvény támogatásának, illetve a Rendezvényen nyújtott vendéglátásnak tartalmában, formájában, értékében és minden egyéb részletében az ésszerűség és mértékletesség határain belül kell maradnia, és a rendezvény fő céljához képest alárendeltnek kell lennie. Általános szabály, hogy a kínált vendéglátás nem haladhatja meg azt a mértéket, amit a vendég saját maga is áldozna hasonló célra. Az ésszerű mértékre vonatkozóan a hatályos jogszabályok előírásai az irányadóak.

4. Más, a Vállalattól független szervezetek által kezdeményezett és szervezett Rendezvények közvetett vagy közvetlen formában történő támogatása során a támogatást nyújtó Vállalat felelősséggel tartozik azért, hogy az általa nyújtott támogatást minden vonatkozásban a hatályos jogszabályok és az Etikai Kódex által engedélyezett célokra és módon használják fel. A Vállalat nem támogathat egy Rendezvényen olyan programokat, amelyek nem felelnek meg a a hatályos jogszabályoknak vagy az Etikai Kódex előírásainak. Ennek érdekében a támogatást nyújtó Vállalatnak a támogatott féllel írásban támogatási szerződést kell kötnie, amelyben a tőle elvárható gondossággal biztosítania kell, hogy a nyújtott támogatást ne lehessen a jogszabályok és az Etikai Kódex előírásaiba ütköző célokra és módon felhasználni.
5. Egészségügyi Szakemberek számára Rendezvények kizárólag promóciós, szakmai, tudományos és/vagy oktatási céllal szervezhetők (pl. gyógyszerismertető rendezvények, továbbképzések, konferenciák, szimpóziumok, kongresszusok, stb.)

• Az Egészségügyi Szakemberek számára szervezett Rendezvényeken a vendéglátás nem foglalhat magában szórakozás céljából szervezett programokat, eseményeket (pl. kulturális, sport, szabadidő, stb.). Többnapos külföldi konferencia előtt és után az utazásra legfeljebb egy-egy extra nap biztosítható, ha az logisztikailag indokolt.
• A meghívás és a vendéglátás csak olyan Egészségügyi Szakemberekre terjed ki, akik saját jogon vesznek részt a rendezvényen, hozzátartozókra, további vendégekre nem.
• Külföldi Rendezvények esetén a résztvevő Egészségügyi Szakembereknek a kongresszusra történő regisztrációja és a kongresszus nyelvének megfelelő szintű ismerete alapfeltétele a meghívásnak vagy a támogatásnak.

6. Betegek, Betegszervezetek, illetve annak tagjai számára Rendezvények elsősorban betegoktatási vagy egészségnevelési céllal, vagy más olyan céllal szervezhetők, amelyek összefüggenek a Betegszervezet tevékenységével vagy közérdekű társadalmi szerepvállalásnak minősülnek.

10. PARAGRAFUS - Ajándék és ösztönzés

1. Egészségügyi Szakembernek semmilyen ajándék, anyagi vagy egyéb előny nem adható, kínálható vagy ígérhető valamely termék alkalmazásával, felírásával vagy rendelésével kapcsolatosan.
2. Egészségügyi Szakembernek kizárólag a vonatkozó jogszabályban meghatározott, csekély értékű ajándék adható, amely kapcsolatos a szakember által folytatott egészségügyi tevékenységgel. Személyes előnyt nyújtó vagy reprezentáció célját szolgáló ajándék, vagy egyéb előny, juttatás semmilyen módon nem adható, kínálható vagy ígérhető.
3. Az ajándékon feltüntetett promóciós információ (pl. vállalat neve, gyógyszernév, logo, egyéb információk) alátámasztása vonatkozásában a 2. paragrafusban leírt szabályok az irányadóak.
4. A gyógyszerismertetés, Rendezvények vagy bármely más tevékenység keretében megtartott szakmai kvíz-feladványokon vagy sorsolásokon felajánlott nyereménytárgyak ugyancsak promóciós ajándéknak minősülnek, és meg kell feleljenek a fenti szabályoknak.
5. A betegnek, fogyasztónak kizárólag olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány, juttatás, támogatás adható, amely csekély értékű és nem ösztönzi, illetve nem szabja feltételül egy adott gyógyszer, egy adott gyógyszergyár termékei vagy társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztását vagy használatát.
6. A betegek oktatása, együttműködésének javítása céljából - a kizárólag információs értékkel bíró tájékoztató kiadványok, és egyéb nyomtatott anyagok betegeknek történő eljuttatása - az ezekre vonatkozó egyéb jogszabályi és etikai rendelkezések betartásával - elfogadható. Anyagi értékkel bíró tárgyak információhordozóként nem szerepelhetnek, tehát ajándéktárgyon, értéktárgyon feltüntetett, a betegnek szóló információ nem elfogadható indok a 10.5 pontban meghatározott kereteken túlmutató ajándékozásra.

11. PARAGRAFUS - Adományok és támogatások

1. A Vállalatok adományokat, támogatásokat, természetbeni juttatásokat nyújthatnak Egészségügyi Szakembereket tömörítő és/vagy egészségügyi ellátást nyújtó intézmények, kutató intézetek, szervezetek, egyesületek (például egészségügyi szolgáltatók, Egészségügyi Szakemberek szakmai szervezetei), valamint az egészségügyhöz kapcsolódó egyéb szervezetek (például Betegszervezetek, bejegyzett alapítványok, közhasznú társaságok, jótékonysági szervezetek) számára. Nem nyújtható adomány, vagy támogatás Egészségügyi Szakember - mint magánszemély - számára. Kivételt képeznek a vonatkozó jogszabályok által meghatározott, a gyógyszerismertetéshez kapcsolódó csekély értékű természetbeni juttatások és a szakmai-tudományos rendezvényeken való részvételhez nyújtott természetbeni támogatások. A gyógyszeradományokra vonatkozó előírásokat jelen Kódex 15. paragrafusa tartalmazza.
2. Az egészségügy területén adományok és támogatások csak akkor adhatók, ha:

• azok az egészségügy vagy a kutatás támogatásának célját szolgálják;
• azok feltétel nélküliek, tehát nem ösztönzik és nem szabják feltételül adott gyógyszerek, illetve adott Vállalat gyógyszereinek az ajánlására, rendelésére, beszerzésére, értékesítésére, forgalmazására, alkalmazására, forgalomba hozatala engedélyezésére, vagy ártámogatására vonatkozó döntéseket; és
• azokról az adományozó pontos dokumentációt és nyilvántartást vezet.

3. Az adományozó az általa nyújtott adományokat és támogatásokat lehetőség szerint hozza nyilvánosságra.

4. Promóciós, szakmai, tudományos és oktatási rendezvények megrendezése, valamint ilyen rendezvényeken egészségügyi szakemberek részvétele a 9. paragrafus rendelkezései szerint támogathatók.

12. PARAGRAFUS - Egészségügyi Szakemberek számára nyújtott támogatás

1. Az Egészségügyi Szakemberek számára nyújtott támogatások odaítélésekor a Vállalatoknak kerülniük kell a tisztességtelen befolyásolás látszatát.
2. Rendezvényeken való részvételért kompenzáció nem adható. A résztvevők a 9.3-es pont szerint részesíthetők vendéglátásban.
3. Rendezvények támogatásakor előnyben kell részesíteni a valamennyi résztvevőre egyformán kiterjedő támogatást.
4. Nemzetközi rendezvények esetén a Vállalat által az Egészségügyi Szakembereknek nyújtott támogatás kereteire annak az országnak a jogi és etikai szabályozása vonatkozik, melyben az Egészségügyi Szakember a tevékenységét végzi és nem azé, amely a nemzetközi rendezvény színhelyéül szolgál.

13. PARAGRAFUS - Szolgáltatások igénybevétele és díjazása

1. A Vállalat megbízást adhat valós, szükséges és jogszerű szolgáltatások elvégzésére az egészségügy területén tevékenykedő magánszemélyek és szervezetek részére, és díjazást adhat e szolgáltatások ellentételezésére, az alábbi feltételekkel:
2. Szervezeteknek, azaz vállalatoknak, intézményeknek, Egészségügyi Szakembereket tömörítő szervezeteknek vagy szövetségeknek, megbízás adható, amennyiben:

• a megbízás tárgyát képező szolgáltatások az egészségügyi tevékenység vagy a kutatás támogatásának célját szolgálják; és
• a megbízás, és annak díjazása nem ösztönöz adott gyógyszerek ajánlására, rendelésére, beszerzésére, értékesítésére, forgalmazására vagy alkalmazására.

3. Egészségügyi Szakemberek megbízása -

• konzultánsként vagy tanácsadóként;
• akár egyénileg, akár csoportosan;
• előadások tartása, ülések levezetése, orvostudományi kutatásban, azaz klinikai- vagy beavatkozással nem járó vizsgálatokban való részvétel, oktatási szolgáltatások nyújtása, tanácsadói tevékenység és piackutatásban való részvétel céljából;
• továbbá a fenti tevékenység díjazása, és a fenti tevékenységgel szükségszerűen felmerülő utazási költségek térítése

  - az alábbi feltételekkel engedélyezett:

• a szolgáltatás megkezdése előtt a Vállalat és a megbízott írásban megállapodnak a szolgáltatás tárgyában és a díjazás mértékében;
• a Vállalat részéről már a megállapodást megelőzően, valós és jogszerű igény állt fenn a szolgáltatás elvégzésére;
• a konzultáns kiválasztásának kritériumait az elvégzendő szolgáltatás tartalmi követelményei határozzák meg, és a konzultáns kiválasztásért felelős személyek rendelkeznek azzal a szakértelemmel, hogy eldönthessék, az adott Egészségügyi Szakember kielégíti-e ezeket a feltételeket;
• a szolgáltatási tevékenységgel megbízott Egészségügyi Szakemberek száma nem lehet nagyobb, mint amennyire az adott feladat elvégzéséhez elvárhatóan szükség van;
• a Vállalat a szolgáltatások eredményét megfelelő módon felhasználja;
• a Vállalat a megbízott konzultánsok által nyújtott szolgáltatásokról nyilvántartást vezet;
• a szolgáltatás díjazása megfelel a nyújtott szolgáltatás tisztességes piaci értékének, és az csak számla vagy teljesítési igazolás alapján, banki átutalással teljesíthető. A megbízás nem szolgálhat az Egészségügyi Szakembernek egyéb célból adott juttatás megtévesztő igazolására.
• a megbízás, a szolgáltatás vagy annak díjazása nem ösztönöz adott gyógyszerek ajánlására, rendelésére, beszerzésére, értékesítésére, forgalmazására vagy alkalmazására.

4. Különösen ajánlott, hogy a Vállalattal konzultánsi, egyéb megbízási vagy részmunkaidős alkalmazásban álló, Egészségügyi Szakemberekkel kötött írásos megállapodások a megbízottak számára írják elő, hogy azoknak a Vállalathoz fűződő megbízotti viszonyukat minden olyan esetben nyilvánosságra kell hozniuk, amikor a megbízás tárgyában vagy a Vállalattal kapcsolatos bármely más ügyben szakmai véleményüket publikációk, előadások, szakvélemények, stb. formájában kinyilvánítják.

5. Nem tartozik a fenti szabályok hatálya alá a piackutatási célú felmérésekben való eseti részvétel (interjúk, kérdőívek kitöltése), amennyiben az egyes Egészségügyi Szakember részvétele nem ismétlődő, és amennyiben a díjazás mértéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át.
6. Ha Egészségügyi Szakember konzultánsi vagy tanácsadói minőségben vesz részt egy (nemzetközi vagy egyéb) rendezvényen, a jelen Kódex rendezvényekre és üzleti vendéglátásra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

14. PARAGRAFUS - Vizsgálatok, kutatási tevékenység

1. Az emberen végzett orvostudományi kutatás minden formája - így a klinikai vizsgálatok és a beavatkozással nem járó vizsgálatok is - engedélykötelesek. A vizsgálatot szponzoráló Vállalatnak a vizsgálat engedélyezését igazoló dokumentumokat a KEB kérésére be kell mutatnia.
2. Az értékesítésben közvetlenül érdekelt munkatársak (gyógyszerismertetők, értékesítésben és marketingben dolgozók), - az érdekellentétek és a tisztességtelen befolyásolás látszatának elkerülése érdekében - a vizsgálatok szervezésében, bonyolításában, értékelésében nem vehetnek részt, különös tekintettel a vizsgálatokban résztvevők kiválasztására. Kivételt képezhetnek olyan kizárólag logisztikai feladatok, mint az adatlapok kiosztása, illetve összegyűjtése.
3. A vizsgálatban részt vevő Egészségügyi Szakemberek a vizsgálattal kapcsolatos munkájukért a Vállalattól díjazásban részesülhetnek. A díjazás nem haladhatja meg az elvégzett munka tisztességes piaci értékét. A vizsgálatban részt vevő Egészségügyi Szakemberekkel és a vizsgálat helyszínéül szolgáló vagy annak infrastrukturális hátteret biztosító egészségügyi intézménnyel a vizsgálat megkezdése előtt írásbeli megállapodást kell kötni, amelyben rögzíteni kell a vizsgálatban részt vevők feladatait, felelősségét és díjazását. A díjazás kifizetése csak banki átutalással egyenlíthető ki.
4. Az emberen végzett orvostudományi kutatás során különös gondossággal kell betartani az egészségügyi és személyes adatok kezelésére és védelmére, a nemkívánatos események és mellékhatások jelentésére, valamint a vizsgálat dokumentációs követelményeire vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat.
5. A vizsgálat eredményének összefoglalását - függetlenül attól, hogy az a szponzoráló Vállalat gyógyszereire vonatkozóan kedvező vagy kedvezőtlen - a vizsgálat lezárulását követő egy éven belül egy nyilvánosan hozzáférhető szakfolyóiratban (minimális követelményként beleértve az írásban megjelent absztraktokat) közzé kell tenni.

15. PARAGRAFUS - Gyógyszerminták és gyógyszeradományok

1. Gyógyszerminták és gyógyszeradományok a vonatkozó jogszabályok és a kezelésükre (raktározás, címkézés, szállítás, stb.) vonatkozó szakmai irányelvek szerint adhatók.
2. A gyógyszerminták és gyógyszeradományok nem ösztönözhetnek adott gyógyszerek ajánlására, rendelésére, vásárlására, forgalmazására, értékesítésére vagy alkalmazására.

16. PARAGRAFUS - A gyógyszeripari alkalmazottak

1. A gyógyszerismertetéssel kapcsolatos személyi feltételekre vonatkozóan a hatályos jogszabályok az irányadóak.
2. A Vállalatok gondoskodnak arról, hogy gyógyszerpromócióval foglakozó munkatársai, illetve megbízottai (gyógyszerismertetők, marketing munkatársak):

• a szakmai követelményeken túl a hatályos törvényeket, rendeleteket és jelen Kódex rendelkezéseit is ismerjék;
• a hatályos törvényeket, rendelkezéseket és a Kódex előírásait betartsák;
• feladatukat jogszerűen, etikusan és felelősségteljesen lássák el.

3. A gyógyszerismertetést végző személy köteles tartózkodni attól, hogy:

• az igazságot más szempontoknak alárendelje;
• olyan információt terjesszen, amely nem megalapozott és nem bizonyítható tényeken alapul;
• bármiféle jogszabályba ütköző vagy etikátlan vállalkozásban vagy ügyletben részt vegyen;
• megtévesztő vagy manipulatív meggyőző, befolyásoló vagy motiváló módszereket alkalmazzon.

A gyógyszerismertetést végző személynek tilos bármely Vállalatról megalapozatlan, hamis vagy félrevezető információt adni vagy annak hitelét, hírnevét egyéb módon rontani.

A gyógyszerismertetést végzők az Egészségügyi Szakemberekkel történő találkozás kieszközlése, elnyerése érdekében semmiféle előnyt, ösztönzést, valótlan ürügyet nem alkalmazhatnak, és - a találkozó illetve a találkozóra való törekvés során - minden ésszerűen elvárható lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy ne merülhessen fel kétség látogatásuk célját, illetve saját, valamint megbízójuk azonosságát illetően.

4. Minden Vállalatnál megfelelő képzettségű, felelős szakembernek/szakembereknek kell gondoskodnia tudományos információs szolgáltatás működtetéséről, valamint a promóciós anyagok és a promóciós tevékenységek jóváhagyásáról. A felelős szakembernek aláírásával tanusítva kell dokumentálnia, hogy a promóciós anyagot annak végső formájában megvizsgálta és legjobb tudása szerint az anyag megfelel az alkalmazási előírásnak, a hatályos jogszabályoknak és az etikai követelményeknek, és a gyógyszerrel kapcsolatos tényeket híven tükrözi.
5. Minden Vállalatnál legalább egy felső vezető felelős azért, hogy mind az anyavállalatnál, valamint annak leányvállalatainál a különböző szabályokat betartsák.

17. PARAGRAFUS - PR-tevékenység és sajtókapcsolatok

1. Public Relations (PR) tevékenység:

• A Vállalat saját kezdeményezésre vagy megkeresésre sajtóközleményt, háttér-tájékoztatást vagy egyéb sajtóanyagot adhat ki, illetve élőszóval tájékoztathatja a sajtó képviselőit a termékeivel és tevékenységével kapcsolatos hírekről, információkról.
• A Vállalat PR tevékenysége során maximálisan tiszteletben tartja a szerkesztői szabadságot, semmilyen módon nem kísérelheti meg befolyásolni a cikkek, interjúk vagy sugárzott programok tartalmát, de a szakmaiság biztosítása érdekében kérhet lehetőséget azok szakmai véleményezésére.
• A Vállalat nem fizethet díjat az újságírónak vagy az adott médiumnak cikkekért, interjúkért vagy sugárzott programokért cserébe akkor, ha a vállalati közlemény alapján készült hír szerkesztőségi felületen, esetleg az újságíró nevének, vagy a "munkatársunktól" kitétel feltüntetésével jelenik meg.
• A fizetett PR cikk esetén mindig el kell kerülni annak látszatát, hogy az adott cikk független, szerkesztői felületen jelenik meg. Ennek érdekében a cikk alatt a (X)-et fel kell tüntetni, vagy a közleményt kerettel körülvéve megjelentetni.
• A sajtóközlemények készítésekor, a sajtóesemények szervezésénél a Vállalatnak figyelembe kell vennie azt, hogy ki a közlemény, vagy az esemény "média célcsoportja".

1. Kizárólag egészségügyi szolgáltatóknak szóló, zárt terjesztésű, a laikusok számára nem hozzáférhető médiumok újságíróinak, szerkesztőinek tájékoztatása során a Vállalat, ugyanúgy járhat el, mintha egy tudományos rendezvény, szimpózium résztvevőit tájékoztatná, tehát tájékoztatójában megnevezhet vényköteles gyógyszereket.

2. A kereskedelmi és laikus média felé történő írásos és szóbeli tájékoztatás során reklámnak minősül bármely, gyógyszer beazonosítására alkalmas tájékoztatás (ld. 8.1). Az ilyen tájékoztatás során különös figyelemmel kell ügyelni a megnevezett vagy közvetett utalással beazonosítható, vényköteles gyógyszerek reklámozására vonatkozó jogi és etikai szabályokra. A laikusnak szóló média munkatársainak nem adható ki olyan írásos vagy szóbeli tájékoztatás, amely megnevez egy vényköteles gyógyszert, vagy egy ilyen készítményt azonosító utalást tartalmaz. Abban az esetben, ha a laikusoknak szóló média képviselője egy konkrét terápiás lehetőségről kér tájékoztatást, az információt adó a hatályos jogszabályokra hivatkozva megtagadhatja a tájékoztatást, vagy dokumentálható módon köteles felhívni a média képviselőjének figyelmét a promóciós rendelet megfelelő pontjára.
2. Kapcsolattartás a sajtó képviselőivel

• A sajtó képviselőinek nem adható olyan ajándék, vendéglátás vagy juttatás, amely alkalmas lehet befolyásolásukra vagy annak látszatát keltheti.
• A sajtótájékoztatók, média események helyszínét, programját a szervező úgy határozza meg, hogy a sajtó munkatársai számára az esemény hírértéke és ne az adott helyszín jelentse a vonzerőt.
• A Vállalat csak abban az esetben utaztathat külföldre újságírót, ha olyan sajtótájékoztatóra, médiaeseményre, esetleg tudományos szimpóziumra kerül sor, amelyen elhangzó információkat, képanyagokat személyes jelenlét nélkül az újságíró nem tudná beszerezni.
• Az utazás időtartama, valamint a szállás és a vendéglátás mértéke nem szolgálhatja az újságíró befolyásolásának célját, és nem keltheti annak látszatát. A Vállalat a szállás, étkezés költségeit az esemény előtt, illetve után maximálisan egy-egy nap időtartamra fedezheti, abban az esetben, ha az esemény helyszíne, vagy programja ezt indokolja. Az újságíró családtagjának vagy más kisérőjének utazási, szállás, étkezés költségeit a Vállalat sem közvetlenül sem közvetve nem fedezheti.
• Az utaztató megtérítheti az újságíró szállás, utazás, étkezés költségeit, azonban a külföldi tartózkodás idejére semmilyen formában nem ad napidíjat a sajtó munkatársának.

18. PARAGRAFUS - A gyógyszeripar és Betegszervezetek közötti kapcsolatok

1. A Vállalatoknak a Betegszervezetek és az e szervezetek által képviselt betegek felé irányuló bármely kommunikációs tevékenységére - így különösképpen a gyógyszerreklámnak minősülő tájékoztatásra - e Kódex és a hatályos jogszabályok előírásai alkalmazandók.
2. A Vállalat Betegszervezetek számára pénzbeli támogatást és jelentős mértékű, közvetlen vagy közvetett, nem pénzbeli támogatást csak írásos megállapodás alapján nyújthat. E Kódex alkalmazásában jelentős mértékű támogatásnak minősül a mindenkori minimálbér havi összegét meghaladó bruttó értékű alkalmankénti juttatás. Az írásos megállapodásnak tartalmaznia kell a támogatás célját, a támogatott tevékenység megnevezését és típusát, a pénzügyi támogatás összegét, a jelentős mértékű közvetett/nem pénzbeli támogatás leírását és értékét, az esetleges közreműködő harmadik felek szerepét és feladatait.
3. A célhoz kötött támogatásokon kívül a Vállalat nyújthat Betegszervezeteknek általános, szabad felhasználású támogatást is, de ez esetben a szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatást a szervezet kizárólag az alapító okiratában meghatározott céljai érdekében használhatja fel és a felhasználás során betartja az összes hatályos vonatkozó jogszabályt.
4. A Vállalat a Betegszervezetekkel kötendő megállapodásokhoz jóváhagyó folyamatot hoz létre. A Vállalat és a megállapodásban részt vevő felek a támogatás/szponzorálás tényét nem leplezhetik el. A Vállalat és a támogatott Betegszervezet az írásos megállapodásban biztosítékot vállal arra, hogy a támogatás/szponzorálás tényét mindig egyértelműen elismeri és ezt a tényt a kezdetektől fogva nyilvánvalóvá teszi.
5. A Vállalat a Betegszervezet azonosító szimbólumát (logó), védjegyét, illetve a Betegszervezet saját anyagait nyilvánosan csak az adott szervezet írásos engedélye birtokában használhatja. A használati engedélyben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a logót/védjegyet/saját anyagot a Vállalat milyen célra és milyen módon használhatja fel.
6. A Vállalat a Betegszervezetek felé irányuló támogatási/szponzorációs tevékenysége során maximálisan tiszteletben tartja a szerkesztői szabadságot. A Vállalat semmilyen módon nem kísérelheti meg úgy befolyásolni a támogatott/szponzorált Betegszervezetek által, vagy azok részvételével készített sajtó- és egyéb anyagok tartalmát, hogy az a saját üzleti érdekeinek kedvezzen. Ez a tilalom ugyanakkor nem zárja ki, hogy a Vállalat a szakmaiság biztosítása érdekében lehetőséget kérjen ezen anyagok szakmai véleményezésére, és szükség esetén kijavítsa az ezen anyagokban szereplő ténybeli pontatlanságokat.
7. Az átláthatóság biztosítása érdekében a Vállalatnak rendszeresen nyilvánossá kell tennie azon Betegszervezetek listáját, amelyeknek pénzbeli, illetve jelentős mértékű közvetett vagy nem pénzbeli támogatást nyújt, ideértve a támogatás rövid leírását. Ezeket az információkat legalább évente frissíteni kell.
8. A Vállalat nem követelheti meg, hogy kizárólagos támogatója legyen egy Betegszervezetnek, vagy hogy a Betegszervezet nagyobb programjait kizárólagosan támogassa. E Kódex alkalmazásában nagyobb programnak minősülnek a mindenkori minimálbér havi összegének kétszeresét meghaladó költségvetésű, vagy a 40 (negyven) főnél nagyobb célközönség felé irányuló, illetve ennél több résztvevővel lezajló programok.
9.   A Vállalat által, továbbá a Vállalat megbízásából Betegszervezet, illetve annak tagjai számára szervezett, vagy a Vállalat által, illetve a Vállalat megbízásából támogatott rendezvények támogatására a jelen Kódex rendezvényekre és üzleti vendéglátásra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

19. PARAGRAFUS - Eljárási szabályok

  A Szövetségek a jelen Kódex rendelkezéseibe ütköző magatartás megállapítása, és az azzal kapcsolatos eljárás szabályainak meghatározása, továbbá a Kódex végrehajtását segítő állásfoglalások közzététele érdekében, létrehozzák a MAGYOSZ-IGY Kommunikációs Etikai Bizottságát (továbbiakban: KEB) és kialakítják annak ügyrendjét azzal, hogy a KEB az etikai panaszokat és vitás ügyeket a jelen Kódex előírásainak alkalmazásával a KEB ügyrendje alapján bírálja el.

  A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. LVIII. törvény és annak 2001. évi I. törvénnyel történt módosítása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetéséről szóló 11/2007. (III. 6.) sz. EüM rendelet, illetve a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseibe ütköző magatartás esetén az ezekben a jogszabályokban meghatározott reklámfelügyeleti, versenyfelügyeleti és bírósági eljárás megindításához való jogosultságot a jelen Kódex alapján kezdeményezett, illetve lefolytatott eljárás nem érinti.

20. PARAGRAFUS - A Kommunikációs Etikai Bizottság ügyrendje

1. A KEB összetétele és tagjainak megválasztása

A KEB nyolc (8) tagból áll, amelyből négy-négy (4 - 4) tagot a MAGYOSZ és az IGY delegál.

A KEB-be delegált tagokat a Szövetségek minden év első negyedévében, saját hatáskörükben választják meg. A megválasztott tagok névsorát a Szövetségek elnökei egymásnak legkésőbb a megválasztást követő nyolc (8) napon belül írásban megküldik. A Szövetségek a megválasztott tagok visszahívására a saját működési szabályzatuk szerint jogosultak azzal, hogy a visszahívott tag helyébe egyidejűleg új tagot delegálnak. Ugyanez érvényes a KEB-tagság bármely más okból történő megszűnése esetére is. A KEB tagok megbízatásának időtartamát a Szövetségek évente meghosszabbíthatják.

A KEB tagok megválasztását követően, de legkésőbb az adott év április 30-ig a KEB előző évi elnöke alakuló ülésre összehívja a KEB új tagjait. Az új KEB tagok megbizatása az alakuló ülés napján kezdődik, és az azt követő egy (1) évre szól.

A KEB tagjai, maguk közül az első alakuló ülésükön elnököt választanak úgy, hogy az elnöki tisztet évente váltakozva a MAGYOSZ, illetve az IGY által delegált tag lássa el.

Az elnök feladata:

• A KEB üléseinek összehívása és azok levezetése;
• A KEB határozatainak írásba foglalása, és az érintett felek részére való megküldése;
• A határozat(ok) végrehajtásának ellenőrzése;
• A KEB képviselete.

Az elnököt, és a KEB működését és adminisztratív feladatainak ellátását az elnök szervezeti hovatartozásától függően a MAGYOSZ, illetve az IGY megbízott tisztségviselője segíti, beleértve - eseti jelleggel - független szakértő biztosítását is.

A KEB elé került ügy elbírálásában az esetben érdekelt vagy érintett - akár bejelentő, akár bejelentett - fél alkalmazásában álló KEB tag nem vehet részt. Az ügy elbírálása alatt az eljárásban való részvételt, az érdemi határozathozatalt és a felülvizsgálati eljárást is érteni kell. Amennyiben a KEB elnöke az ügyben érintett fél alkalmazásában áll, az elnök helyett az ügy lefolytatására a KEB tagjai maguk közül megbízott elnököt jelölnek ki.

2. A KEB ülései és eljárása

A KEB eljárása kérelemre/bejelentésre indul, vagy a KEB saját kezdeményezésre, hivatalból is indíthat vizsgálatot a tudomására jutott ügyek esetében. Kérelmet minden olyan természetes vagy jogi személy benyújthat, aki a Kódexbe ütköző magatartást észlel.

A Kódexet aláíró Szövetségek tagvállalatai a kérelem/bejelentés KEB-hez történő benyújtását megelőzően először lehetőség szerint egymás között rendezzék a sérelmes ügyet. A KEB azonban minden megindított eljárás során határozatot hoz, függetlenül attól, hogy az érintett felek az eljárás során egyezséget kötöttek-e.

Amennyiben a panaszos fél a KEB-hez történő bejelentést megelőzően vagy azzal egyidejűleg bármely hatósághoz is fordul a KEB az adott ügyben a hatóságok végleges döntésének meghozataláig az eljárást nem indítja meg, mivel határozataival nem kívánja a hatóságok döntéseit befolyásolni. Kivételt képez az az eset, amikor az eljáró hatóság maga kéri fel a KEB-et állásfoglalásra.

A KEB a beérkezett bejelentést - függetlenül attól, hogy a panaszos azt megtette-e vagy sem - a kifogásolt félnek ajánlott levélben megküldi és felszólítja, hogy az üggyel kapcsolatos álláspontját tíz (10) napon belül közölje. A KEB az ügyet csak a határidő letelte után tárgyalhatja. Amennyiben az érintett felek írásban és együttesen nyilatkoznak a KEB felé a megegyezés hiányáról, a KEB eltekinthet a bejelentés megküldésétől.

Amennyiben a KEB az eljárást hivatalból indítja, úgy az érintett fel(ek)et értesíti az általa észlelt, vélhetően a Kódex rendelkezéseibe ütköző magatartásról. Hivatalból indított eljárás esetén a kezdeményező KEB tag a szavazásban nem vesz részt. A továbbiakban az eljárás lefolytatása megegyezik a kérelemre indult eljárás menetével.

A KEB-hez benyújtott kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi adatot és bizonyítékot tartalmaznia kell. Amennyiben a kérelem ezeket nem tartalmazza, a KEB a beadványt a kérelmet benyújtó félnek az eljárás során egy alkalommal, határidő megjelölésével, hiánypótlásra visszaadhatja. Ilyen esetben az eljárási határidők a hiánypótlás beérkezésétől számítanak.

Nem indítható eljárás, ha a Kódexbe ütköző magatartás elkövetésétől számított egy (1) év eltelt.

A KEB tagjai a KEB eljárásával összefüggésben tudomásukra hozott adatokat, információkat és iratokat, - amennyiben azok nem közismertek - az életbe lépett végső határozat kivételével kötelesek szigorúan bizalmasan kezelni, azokat megőrizni, és biztosítani, hogy azok sem az eljárás alatt, sem azt követően ne jussanak harmadik személy tudomására. Ugyanez vonatkozik a Szövetségek elnökeire, akik a KEB munkájának ellenőrzése céljából betekinthetnek a KEB levelezésébe és dokumentációjába, és a KEB működését segítő asszisztensre is.

A KEB üléseit az elnök írásbeli értesítés megküldésével hívja össze. Új kérelem/bejelentés esetén az elnök köteles a KEB ülését harminc (30) napon belül, illetve folyamatban lévő eljárások esetén havi gyakorisággal, összehívni.

A KEB ülése határozatképes, ha azon legalább öt (5) tag jelen van. Amennyiben a szabályosan összehívott KEB ülésen a tagok határozatképes számban nem jelentek meg, az elnök köteles újabb ülést hét (7) napon belül összehívni, mindaddig, amíg a KEB határozatképes számban összeül. Az elnök távolléte esetén a jelenlévő KEB tagok maguk közül ülés-levezető elnököt választanak.

A KEB ülései zártkörűek, azon a KEB tagjain és asszisztensén kívül csak a meghívottak és a független külső szakértők vehetnek részt.

A KEB ülésein csak olyan eset tárgyalható, amelyre vonatkozó dokumentáció, az ülés előtt legalább tíz (10) munkanappal korábban a tagok részére kiküldésre került.

A KEB határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A KEB a hozzá érkezett ügyben - az ügyrendben meghatározottakat figyelembe véve - hatvan (60) napon belül köteles határozatot hozni. Ezt a határidőt a KEB elnöke egy alkalommal, legfeljebb harminc (30) nappal meghosszabbíthatja.

A KEB eljárása során az ügy elbírálásához szükséges dokumentumokat és egyéb anyagokat megvizsgálja, és kezdeményezheti az érdekelt felek vagy független szakértők meghallgatását, illetve bármely érdekelt fél ilyen irányú kérésre a KEB a felet meghallgatja. Mivel a KEB jogi szakértőt nem vesz igénybe, ezért a meghallgatás során kizárólag az adott tagvállalat képviselőjével tárgyal, a Vállalatok jogi képviselői a meghallgatásokon nem vehetnek részt. A KEB határozathozatalát nem akadályozza, ha a felek az eljárás során a KEB leveleire, kérdéseire választ nem adnak vagy a meghallgatáson nem jelennek meg.

3. A KEB határozatai

A KEB határozatát az ügy összes körülményének vizsgálata alapján hozza meg, amelyet a döntés meghozatalától számított tizenöt (15) napon belül írásban, ajánlott tértivevényes vagy személyes kézbesítés útján az ügyben érintett feleknek megküld.

Írásbeli határozatában a KEB:

• röviden ismerteti a vizsgált esetet;
• megállapítja, hogy történt-e etikai vétség;
• a döntését megindokolja; és
• etikai vétség megállapítása esetén közli a szankciókat.

Etikai vétség megállapítása esetén a KEB minden esetben az alábbi szankciókat rója ki:

1. írásban figyelmezteti a vétség elkövetőjét;
2. felszólítja a cselekmény abbahagyására, alkalmazható esetben a promóciós anyag azonnali visszavonására illetve a kiadott anyagok haladéktalan begyűjtésére, és a határozatba foglaltak végrehajtásáról szóló írásos beszámoló megküldésére;
3. határozatairól legalább fél évenként összefoglaló jelentést készít, amelyet megküld a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerész Kamara hivatalos lapjainak, kérve a KEB által átadott szöveg közlését.

Olyan kommunikációs etikai vétség esetében, amikor a megtévesztő kommunikáció a gyógyszer helytelen használatához vezethet vagy a betegekre/fogyasztókra nézve bármiféle egyéb kockázatot eredményezhet, a KEB a promóciós anyag azonnali visszavonásán túl a promóció által érintett Egészségügyi Szakembereknek címzett helyesbítő körlevél szétküldésére kötelezheti az elmarasztalt Vállalatot.

Különösen súlyos etikai vétség esetén a KEB a fentieken kívül az érintett Szervezet elnökségén keresztül indítványozhatja az elmarasztalt tagvállalat szervezeti tagságának ideiglenes felfüggesztését vagy kizárás folytán történő megszüntetését.

4. A KEB határozatainak felülvizsgálata

A KEB határozatai ellen fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén a KEB határozatának felülvizsgálatát egy háromtagú ad-hoc bizottság végzi. A bizottság tagjai a MAGYOSZ Elnöksége és az IGY Végrehajtó Bizottsága által delegált 1-1 szakember valamint a KEB elnöke, - illetve a KEB elnökének az ügyben való érintettsége esetén a KEB más, delegált tagja.

Fellebbezést a KEB határozat kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül lehet a KEB-hez benyújtani. A KEB elnöke a fellebbezésről értesíti a MAGYOSZ és az IGY elnökeit, és felkéri őket, hogy az elnökségekkel való egyeztetés után a felülvizsgálati ad-hoc bizottságba 1-1 szakembert delegáljanak. Ezt követően a KEB elnöke egyeztetett időpontban összehívja a felülvizsgálati ad-hoc bizottság ülését. A fellebbezés kézhezvételétől számítva a MAGYOSZ és az IGY elnökeinek értesítésére hét (7) nap, ezt követően a felülvizsgálati ad-hoc bizottság tagjainak kijelölésére további hét (7) nap, majd a bizottság ülésére és a döntés meghozatalára további tizenöt (15) nap áll rendelkezésre.

A felülvizsgálati ad-hoc bizottság szükség esetén kezdeményezheti az érintett felek meghallgatását, illetve bármely érintett fél kezdeményezésére a felet meghallgatja. A bizottság végső határozatát - a KEB határozatának megerősítését vagy megsemmisítését - az ügy iratainak tanulmányozása, az esetleges meghallgatások és vita után szavazással hozza meg. Amennyiben a háromtagú bizottságban tartózkodás miatt szavazategyenlőség alakul ki és e miatt az ad-hoc bizottság nem tud döntést hozni, úgy a KEB eredeti határozata marad érvényben. A bizottság határozata végleges, arról a bizottság az érintett feleket, a KEB-et és az elnökségeket írásban tájékoztatja, és a határozat a tagvállalatok számára közzétehető.

5. A KEB állásfoglalása

A KEB állásfoglalásának kiadását kezdeményezheti:

• a KEB bármely tagja,
• a Szövetségek elnökségei.

Állásfoglalás kiadásáról és teljes szövegének elfogadásáról a KEB az ülésen résztvevő tagok kétharmadának igenlő szavazatával dönt.

Az állásfoglalás szövegének a megfelelő elektronikus vagy nyomtatott szakmai médiumokban, lehetőség szerint a Szövetségek honlapjain valamint a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerész Kamara hivatalos lapjaiban történő közzétételéről a KEB elnöke köteles gondoskodni.

Az állásfoglalás közzétételét követő harminc (30) napon túl kezdeményezett ügyekben a KEB az állásfoglalásban foglaltakat eljárása során köteles figyelembe venni.

21. PARAGRAFUS - A Kódex végrehajtásával kapcsolatos szabályok, záró rendelkezések

A jelen Kódex szabályai betartásának ellenőrzése a KEB, valamint a Szövetségek elnökségeinek a feladata.

A Szövetségek tagvállalatai a Kódex megsértése esetén a jelen szabályozás szerint felelősségre vonhatók.

A Kódex szabályait megsértők a KEB által hozott határozatokat oly módon kötelesek végrehajtani, hogy a Kódexet sértő magatartást azonnal meg kell szüntetniük, a Kódex megsértésével kapcsolatos mindennemű anyagot, a lehetőségek körén belül, saját költségükre meg kell semmisíttetniük, a KEB egyidejű, írásos tájékoztatásával és a KEB által kirótt szankciót el kell viselniük.