2011 az átrendezés éve lesz az egészségügyben

2010.október 27.

Az egészségügyért felelős államtitkárság hozzálát a rendszer átalakításához, de semmiképpen sem varázsütésszerű változásra kell számítani. Az azonban biztos, hogy 2011 az egészségügyben az átrendezés éve lesz - jelezte a Figyelő kérdésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkársága. Közben az ágazat szereplői is kezdenek véleményt alkotni az egészségügyi salátatörvény kiszivárgott részleteiről.

2010.09.08.
"Az egészségügy is megérett az átalakításra"

Beváltja ígéretét a kormány?

Az elmúlt hetek kormányzati jelzése alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormány jövőre hozzálát az egészségügyi rendszer átalakításához, igaz a reform szót tudatosan kerülik. Két héttel ezelőtt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy az ősszel elkészülő salátatörvény megnyitja a lehetőségét a komoly változások előtt.

2010.10.15.
Valami készülődik a magyar egészségügyben

Az elmúlt napokban pedig napvilágra kerültek egyes részletek is, ezekről bővebben alábbi cikkeinkben olvashatnak:

2010.10.26.
Újabb részletek láttak napvilágot az egészségügyi javaslatcsomagból

2010.10.25.
Mi változik a magyar egészségügyben? - Itt vannak a bejelentések!

Hogyan értékel a szakma?

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) szerint támogatható a kormány tervezete az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról, de ezt induló lépésként lehet értékelni, s sürgősen lépni kell a struktúra és a finanszírozás kérdéseiben is.

A szervezet kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint több javaslattal is egyetértenek, egyebek mellett a Semmelweis-nap, július 1-je munkaszüneti nappá nyilvánításával is, mely szerintük valóban az egészségügyben dolgozók erkölcsi elismerését, megbecsülését is szolgálhatja, díjak, elismerések, jutalmak átadásával. Támogatják a vidéki kispatikák életben tartását és újak alapításának ösztönzését is, mivel szerintük a vidéki adófizetők számára is alkotmányos jog az elérhető gyógyszerellátás. A FAKOOSZ felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a kórházi, rendelőintézeti kapacitások és beteg-utak meghatározásakor számolni kell az alapellátás kapacitásaival is. Szerintük pedig "minden változtatás hatással van az alapellátás ellátó képességére, megerősítése már a mai nehéz helyzetben is indokolt volna".

A Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) keddi ülése után fogalmazta meg javaslatait. Kovács Erzsébet, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke az MTI tudósítása szerint a legsürgősebb feladatok közé sorolta az életpályamodell kidolgozását, az oktatás átgondolását olyan módon, hogy a gyakorlati képzésre helyezzék a hangsúlyt. Kiemelte, hogy a bérezésen mindenképpen változtatni kell. Garai Imre, a NET elnökhelyettese szerint az egészségügyi szakdolgozók alacsony bére mellett az is probléma, hogy az elmúlt hat évben felére csökkent a szakképzettséget szerző ápolók száma, nagymértékű a pályaelhagyás, illetve a külföldi elszívás. Mint mondta, ez nem csak Magyarországon probléma, így európai szinten kellene kezelni az ügyet.

Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese a Portfolio.hu érdeklődésére elmondta, hogy pozitívan értékelik a generikus árverseny fokozására irányuló tervezett intézkedéseket. A szervezet azonban továbbra sem látja garanciát arra, hogy a felszabaduló forrásokat eddig nem, vagy nem megfelelően gyógyítható betegségek kezelésére szolgáló új, innovatív gyógyszerek támogatására kívánja fordítani az egészségügyi kormányzat.

Az IGYE nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a gyógyszerkassza esetleges túlköltése esetén az innovatív vállalatoknak duplán kelljen fizetniük. Úgy gondoljuk, hogy egy igazságos rendszerben a kiadási többlet befizetését forgalom-, és növekedésarányosan kell szétosztani valamennyi gyógyszeripari vállalat között, és azoknak a gyártóknak, akik úgynevezett támogatásvolumen-szerződés keretében az év során már jelentős összegeket fizettek be az Egészségbiztosítási Alapba, ne kelljen ismételten extra terhet vállalniuk - vélekedik az IGYE.

Mint ismert, a salátatörvény eltörölné a súlyponti kórház fogalmát. A súlyponti kórházakat tömörítő szervezet vezetője, Csiba Gábor azt mondja, egyetértenek a javaslattal, mert a jelenlegi formájában semmi értelme nincs a súlyponti kórház elnevezésnek. Ugyanis ez több feladattal jár, mert nem küldhető tovább a beteg, viszont nem jár érte több pénz. Ráadásul keveredik a területi és a szakmai kompetencia. Sokkal fontosabb, hogy osztályokat, részlegeket jelöljenek ki, amelyek a szakma csúcsát jelentik - tette hozzá a Stratégiai Szövetség a Kórházakért Egyesület vezetője az MR1 Kossuth Rádiónak.

- portfolio.hu -